Egyre inkább úgy tűnik, hogy a passzívház-fogalom elfoglalja jól megérdemelt helyét a magyar ingatlanpiacon, lakásépítésben vagy éppen a környezettudatos értelmiségi közbeszédben. A lakásépítésre gondolók vagy csak a gondolattal kacérkodók már viszonyítási pontként tekintenek a passzívházakra.
A passzívház az alacsony energiaigényű házak továbbfejlesztett változata. A fűtési energiafelhasználása a hagyományos épületekének a töredéke, nem haladhatja meg a 15 kWh/m²/év értéket.  Összehasonlításképpen: a hagyományos téglaszerkezetű épületek mintegy 300-400 kWh/m²/év, jobbára fosszilis energiát (földgázt) használnak fel fűtési célra, sőt a sátortetős, „kádárkocka” családi házak akár a 4-500 kWh/m²/év értéket is elérhetik. A mostanában épülő, jól szigetelt új lakások 100-150 kWh/m²/év körül „fogyasztanak”, tehát mintegy tízszer annyit, mint egy minősített passzívház.

A passzívházaknál akad még jó néhány egyéb, szigorú technikai feltétel is (primerenergia-felhasználás, légtömörség, túlmelegedés elkerülése, hőhídmentesség stb.), de a lényeg a szigorú energiamutatók betartása. Ezt egyébként a mértékadó darmstadti Passzívház Intézet által kifejlesztett tervezési csomaggal (PHPP) már jó előre ki lehet és ki is kell számítani, az építkezés befejeztével nem derülhet ki, hogy mégsem passzívházat hoztunk létre. Mint ahogy az is nehezen képzelhető el, hogy valaki csak úgy véletlenül vagy erős felindulásból passzívházat húz fel a telkén.
Egy ilyen épületben gyakran a talajszondák segítségével kitermelt földhőt, az ablakon keresztül érkező napsugárzást, illetve a belső hőforrásokból (háztartási gépek, emberi test) származó energiákat is hasznosítják.

Egy átlagos méretű passzívház éves(!) fűtési költsége nem haladja meg a 20-30 ezer forintot (családi ház). Az épület frisslevegő-ellátását hővisszanyeréses szellőztető berendezés oldja meg. A hőcserélő az elhasznált és eltávozó levegő hőmennyiségének több mint 75%-át a visszanyeri. Télen a 0 °C-os friss levegőt a 20 °C-os elszívott meleg levegő legalább 17°C-ra melegíti fel.
 
Az Európai Unióban hamarosan már csak nulla energiafelhasználású lakások épülhetnek. 2021-től nem nulla, hanem közel nulla lesz a megkövetelt energiaigény valamennyi épületnél, az EU-s irányelv viszont ennek számszerűsítését a tagországokra bízta. Ennek következtében Magyarországon 2016. január 1-jétől megváltozott az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 TNM rendelet. Egy új, 6. mellékletben meghatározták a 2021. január 1-jétől kizárólagosan építhető, közel nulla energiaigényű épület fogalmát és követelményrendszerét. Fontos tudni, hogy egy minősített passzívház két-három kategóriával is jobban teljesít, mint a „közel nulla” kategória.
A passzívház minősítési rendszer nem szabja meg sem az épületek anyagát, sem azok külsejét, csak ahhoz ragaszkodik, hogy az éves energiafelhasználás, a légtömörség, a hőhídmentesség és a túlmelegedés a szigorú előírásokon belül maradjon. A mértékadó darmstadti Passivhaus Institut osztályozási rendszerében jelenleg négy kategória létezik. A "belépő" szint mellett a Passivhaus Classic (passzívház) teljesíti a 15 kWh/m²/év energiafelhasználási értéket, a Passivhaus Plus is -  viszont éves szinten körülbelül annyi energiát használ fel, mint amennyit a napelemek segítségével előállít. (Nyáron többet, télen kevesebbet – az energiát nem tárolja, hanem az elektromos hálózatot használja „pufferként”.) A Passivhaus Premium pedig a fotovoltaikus elemek és az esetleges szélkerekek révén jóval több villamos energiát ad át a rendszernek, mint a saját fogyasztása –ez a jövő útja. A magyar szaknyelvben az utóbbi két kategóriát „zéróenergiás”, illetve „pluszenergiás” háznak hívjuk. A Passzívház Magyarország Egyesület tagjai már tervezik és építik az első ilyen épületeket.

Szekér László DLA
www.phm.hu

 

Aki manapság házépítésbe fog, előbb-utóbb szembesül az egyre szigorodó energiahatákonysági előírásokkal. A trend egyértelműen a passzívházak felé halad, ezért egyre többen döntenek úgy, hogy néhány lépéssel az előírások előtt haladva, már most alacsony energiaszintű vagy passzívház építésébe fognak.

Lakó- és szállásjellegű épületek összesített energetikai jellemzőjé nek követelményértéke (nem tartalmazza a világítási energia igényt): E_P = 110-140 [kWh/m², év] – az épület felület-térfogat arányától (A/V) függően.

 A/V ≤ 0,3        E_P  = 110 [kWh/m²a]
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3     E_P  = 30 (A/V) + 101[kWh/m²a]
A/V ≥ 1,3        E_P  = 140 [kWh/m²a]

Összehasonlításképpen: a passzívházak fajlagos összes primerenergia -szükséglete (beleértve a fűtést, használati melegvíz-előállítást és a háztartási áramfelhasználást) legfeljebb E_P = 120 kWh/m², év lehet.

 

Az alacsony energiaszintű házak nagyon jól hőszigetelt épületburokkal és nyílászárókkal rendelkeznek, így csökkentve a hőveszteséget. Ezeknél az épületeknél is elengedhetetlen a kontrollált szellőztetés – hőcserélővel vagy anélkül – , de a házak még rendelkeznek a megszokott fűtési rendszerrel.

A passzívházakban viszont már nincs hagyományos értelemben vett fűtés, csak a kontrollált szellőztetéssel bevezetett – és hőcserélővel előmelegített – frisslevegő temperálása biztosítja a megfelelő hőmérsékletet az épületben.

A passzívház-szint eléréséhez a tervezés és az építés során több szempontot is figyelembe kell venni, melyeket 5 pontban foglalhatunk össze.

A passzívház 5 alappillére:

1.  MEGFELELŐ ABLAKOK ÉS A SZOLÁRIS NYERESÉG

 

A szoláris nyereség biztosításához az első lépés a telekválasztás. Olyan telkek, ahol a közvetlen közelben nagy fák vagy magas épületek vannak, melyek árnyékot vethetnek az építendő házra, alkalmatlanok passzívház építésére.

A hőveszteség minimalizálása érdekében az épületformának lehetőleg kompaktnak kell lennie. A homlokzatsíkból előugró elemek ugyanis megnövelik a hőátadó felületet, amin keresztül a meleg az épületből távozik.

Fontos a tervezésnél továbbá az ablakfelületek tájolása: a nagy felületű ablakok a déli homlokzaton legyenek, míg a keleti, nyugati és különösen az északi oldalon inkább csak kisebb felületű ablakok kapjanak helyet. Az ablakok szükség szerinti árnyékolását megfelelő tervezéssel meg kell oldani.

A passzívházakba speciális ablakokat építenek be, melyek 3 rétegű üvegezéssel, az üvegrétegek között nemesgáz-töltettel, valamint jól hőszigetelt kerettel rendelkeznek. A passzívház minősített ablakok jellemzője a rendkívül csekély hőveszteség, kritériumai a következők:
-    U_f ≤ 0,8 W/m²K (frame - keret)
-    U_w ≤ 0,8 W/m²K (window - ablak)
-    U_w,beép. ≤ 0,85 W/m²K (ablak: 123 x 148 cm,  U_g = 0,7 W/m²K (glass - üveg))

A REHAU passzívház-minősített ablakcsaládja a GENEO PHZ, melynek hőátbocsátási tényezője akár az U_f=0,77 W/m²K értéket is eléri.
Köszönhetően a RAU-FIPRO szálerősítésű anyagnak, a GENEO maximális stabilitást nyújt – acél merevítés nélkül. A profilokba a merevítés helyére thermo-modulok helyezhetőek, így a GENEO ablakok könnyűek és olyan hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyre más ablakok nem képesek.

Nyílászárók passzívházaknál jellemző kialakítása:

 

Magyarországon az ablakok beépítésénél a legjellemzőbb mód, hogy a teherhordó, tömör falat burkoló jelentős – 25-30 cm – vastagságú hőszigetelésbe tolják ki a nyílászárókat, tehát a teherhordó fal külső síkja megegyezik az ablak belső síkjával. Ez a megoldás hőtechnikailag és a benapozottság szempontjából előnyös.
Az ablakok hőszigetelés síkjában való rögzítésére többféle megoldás létezik:
•    pontszerűen konzolokkal,
•    acél vaktokkal (hangszigetelés szempontjából kedvező, de hőhidat képez),
•    a falra kívülről felszerelt Purenit keretbe rögzítéssel (hangszigetelés szempontjából kedvező, nem képez hőhidat).
Az ablakok körüli fúgát belülről párazáró és légzáró módon kell lezárni, kívülről pedig páraáteresztő, vízzáró megoldással, pl. EPDM fóliával.

 

 

2.    FOKOZOTT HŐSZIGETELÉSŰ ÉPÜLETBUROK

Passzívházak lényeges alkotóeleme a nagyon jó hőszigetelés. Mindenféle hőszigetelőanyag használható, döntő a hőszigetelő-képesség, ami az anyag vastagságától és a tulajdonságától függ. Az épületet körülölelő hőszigetelő buroknak összefüggőnek kell lennie, nem tartalmazhat hőhidat.

3.    HŐHÍDMENTES ÉPÜLETSZERKEZET

A hőhidak a külső környezet hőmérsékletét bevezetik az épület belsejébe. Ez a hőveszteség mellett különösen hideg időben jelent problémát, amikor ezen a belső, hidegebb felületen lecsapódik a pára és penészedés kialakulását okozza.

4.    LÉGTÖMÖRSÉG

A légtömörség két okból is nagyon fontos az épületeknél. Egyrészt a réseken keresztül hőveszteség megy végbe, másrészt a távozó, lehűlő levegőből a pára kondenzálódik, ami a hőszigetelést nedvesíti. Ez pedig amellett, hogy az anyag minőségi romlását okozza, az épületburkolat hőszigetelő képességét is nagymértékben rontja.

5.    HŐVISSZANYERŐS SZELLŐZTETÉS

Mivel a nyílászárók, a hőszigetelés és az épületszerkezet a passzívházat légzáróvá teszik, mindenképpen szükségessé válik a kontrollált szellőztetés. Ez a kinti friss levegőt bevezeti, az elhasznált benti levegőt pedig kivezeti az épületből. Mindezt egy hőcserélőn keresztül, mely a benti levegő melegét átadja a kinti levegőnek, így csak egészen kevés energia kell a friss levegő felmelegítéséhez.
Ezt a kevés energiát többféleképpen is biztosíthatjuk. A választott megoldás függ az épületben lakók számától, otthon töltött idejüktől, a fűtött lakótér nagyságától is.